THE ROLE OF CHURCH SCHOOLS IN MUSIC EDUCATION
DOI:
https://doi.org/10.24193/subbmusica.2019.1.01Keywords:
art education, music education, denominational education, curricular and extracurricular education.Abstract
Our empirical analysis explores a practical question of contemporary music education. We investigate the role of church schools in musical art education by providing a contrast with music education in public schools in Hungary. We establish that the practical approach to teach musical arts through experience is prevalent in both public and church schools. Denominational schools are better equipped with instruments, their music teachers know how to play instruments, and their students sing canons much more frequently. More than 90 percent of church school pupils have attended a live music concert, which can be largely contributed to their institution, the school choir, and their parents. Pupils of public schools frequent concerts, which are usually organised by their school, much less. It can be stated that church schools put a stronger emphasis on musical art education both inside and outside the curriculum. The subject “singing and music” should have a more pronounced place in the curriculum as concert pedagogy does not fulfil its role as experience pedagogy perfectly.References
Bacskai, K. (2008): Református iskolák tanárai [Teachers of the reformed schools]. Magyar Pedagógia, 108 (4), 359–378.
Bácskai E. Manchin R. Sági M. Vitányi I. Ének-zenei iskolába jártak (They were students of a school specialised in music), Zeneműkiadó, Budapest, 1972.
Barkóczi I. Pléh Cs. Kodály zenei nevelési módszerének pszichológiai hatásvizsgálata (The effect of Kodály’s musical training on psychological development), Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Kecskemét, 1978.
Baudrillard, J. (1998): The Consumer Society. Myths and Structures. Sage Publications, London.
Dombiné Kemény E. A zenei képességeket vizsgáló standard tesztek bemutatása, összehasonlítása és hazai alkalmazásának tapasztalata.(Presentation and comparison of standard tests examining musical abilities, and their use in Hungary) In: Czeizel Endre és Batta András (szerk.): A zenei tehetség gyökerei. Mahler Marcell Alapítvány Arktisz Kiadó, Budapest, 1992, 207–244.
Drummond, T. (2014): Singing over the Wall: Legal and Ethical Considerations for Sacred Music in the Public Schools. Music Educators Journal, 101(2), 27-31.
Dohány, G. (2012): Assessment of music literacy among secondary students In: Dombi Józsefné, Maczelka Noémi (szerk.) Liszt-Mahler tanulmánykötet. Szeged, SZTE JGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék, 21-129.
Drahos, P. (1992): Katolikus iskolák az államosítás után. [Catholic schools after nationalization] Educatio, 1 (1), 46-64.
Guth, P. (2006): The Importance of Music Education. Megtekintés 2017. július 3. http://education.more4kids.info/23/the-importance-of-music-education/
Hausmann Kóródy, A. (2013): A középiskolások zenei ízlése. lése [The taste of high school students] PedActa, 3(2), 1-12.
Harris, C.E. (1996): Technology, Rationalities, and Experience in School Music Policy. Arts Education Policy Review, 97(6), 23-32.
Hodges, D.A. (2000): Implications of Music and Brain Research. Music Educators Journal, 87(2), 17–22. Megtekintés 2017. július 3. http://www.jstor.org/stable/3399643
Imre, A. (2005). A felekezeti középiskolák jellemzői a statisztikai adatok tükrében [Characteristics of denominated secondary schools in the light of statistical data]. Educatio, 14(3), 475–491.
Jakó, J. és Karasszon, D. (2015): Iskola és egészség [School and Health], Iskolakultúra Megtekintés 2017. július 3. http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2015/02/09.pdf 94-108.
Janurik, M. (2008): A zenei képességek szerepe az olvasás elsajátításában [The role of musical abilities in reading comprehension]. Magyar Pedagógia, 108 (4) 295-320.
Knappek, R. (2002): Az intenzív zenei nevelés hatása a gyermekek általános és individuális fejlődésére. [The impact of intensive music education on the general and individual development of children] In: Hang és lélek. Budapest, Magyar Zenei Tanács, 95-108.
Kokas, K. (1972): Képességfejlesztés zenei neveléssel. [Development of musical ability with education] Budapest, Zeneműkiadó.
Kopp, E. (2005): Református középiskolák identitása a tanárok és diákok véleménye tükrében. [Identity of Reformed High Schools in the eyes of teachers and students] Educatio,14 (3), 554–573.
Kotschy, B. (2002): Új egyházi iskolák Magyarországon. Az egyházi iskolák 10 éve.[New Church Schools in Hungary. Church schools for 10 years] Budapest, Oktatási Minisztérium. 145-163.
Laczó, Z. (2002): Zenepedagógia és társadalom. In: Hang és Lélek. Budapest, Magyar Zenei Tanács.
Mende, A. és Neuwöhner, U. (2006): Wer hört heute klassische Musik? – Musiksozialisation, E-Musik-Nutzung und E-Musik-Kompetenz. Das Orchester Magazin. Mainz, Schott 54(12), 10-14.
Morvai, L. (2014): Pedagógusok a fenntartóváltás után. Egyházi iskolává válással kapcsolatos pedagógus-továbbképzések Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. [Teachers after the maintenance change. Teacher Training in the Borsod-Abaúj-Zemplén County] In: Pusztai G. & Lukács Ágnes (szerk.) Közösségteremtők. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó. 225-249.
Nagy, P.T. (2002): Egyház és oktatás a rendszerváltás évtizedében [Church and Education in the Decade of the Transition] Educatio, 11 (1), 73-95.
Neuwirth, G. (2005): A felekezeti iskolák eredményességi és „hozzáadott érték” mutatói. [The success stories of the denominational schools and the "added value" indicators] Educatio, 14(5), 502–518.
Pethő, V. és Janurik, M. (2009): Waldorf iskolába járó és általános tantervű tanulók klasszikus zenéhez fűződő attitűdjének összehasonlító elemzése. [Comparative analysis of classical music attitudes to Waldorf school and general school pupils] Iskolakultúra. 24-41. Megtekintés 2017. július 3. http://www.iskolakultura.hu/iol/iol_2009_24-41.pdf
Pusztai, G. (2004): Iskola és közösség. Felekezeti középiskolások az ezredfordulón. [School and community. High school graduates at the turn of the millennium] Budapest, Gondolat Kiadó.
Pusztai, G. (2013) Expansion, Systematization and Social Commitment of Church-run Education in Hungary, Hungarian Educational Research Journal (HERJ) 2 (4) 1-15.
Roulston, K. (2006): Qualitative Investigation of Young Children's Music Preferences. International Journal of Education & the Arts, 7. (9) 12.
Schmidt, P. (2012): What We Hear Is Meaning Too. Philosophy of Music Education Review, 20 (1) 3-24.
Stachó, L. (2008): Ének, öröm és haszon a Kodály-módszerben. [Singing, pleasure and usefulness in the Kodaly method] Parlando, 50(2) 21-28.
Strenáčiková, M. (2001): Mimoškolské hudobné aktivity učiteľov 1. stupňa ZŠ. [Out-of-school Activities in Elementary School Teachers]. In Hudobno-pedagogické interpretácie, zborník z medzinárodnej konferencie. Nitra: Univerzita Konštantína Filozofa, Pedagogická fakulta. 153-156.
Szabó, N. (2015): A digitális kotta mint tananyag. [Digital music as a learning material] Iskolakultúra. Megtekintés 2017. július 3. http://www.iskolakultura.hu/ikultura-folyoirat/documents/2015/11/05.pdf 53-74.
Váradi, J. (2010). How to educate an audience to acquire a taste for classical music. Academic dissertation PhD, Jyväskylä. Megtekintés 2017. július 3. https://jyx.jyu.fi/dspace/bitstream/handle/123456789/24968/9789513938987.pdf?sequence=1
Váradi, J. (2013). Felmérés a kulturális rendezvények látogatottságáról, valamint a gyermekek zenei ízlésére ható tényezőkről és zenei ízlésvilágukról. [Survey on the attendance of cultural events and the factors affecting children's musical taste and their musical taste.] Parlando, 3, 3-21.
Váradi, J. (2015). Közönségnevelés, élmény-koncert-élmény beépítése a köznevelésbe. [Incorporating Experience-based Concerts into Public Education] in: Maticsák S. (szerk.) Tanulmányok a levelező és részismereti tanárképzés tantárgy-pedagógiai tartalmi megújításáért – ének-zene, zenepedagógia, rajz – és vizuális kultúra. Debrecen, University Press 137-162. Megtekintés 2017. július 3. http://tanarkepzes.unideb.hu/szaktarnet/kiadvanyok/muveszetek.pdf
Wheeler, B.L. (1985): Relationship of Personal Charateristics to Mood and Enjoyment after Hearing Live and Recorded Music and to Musical Taste. Psychology of Music. 13(2) 81-92.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2019 Studia Universitatis Babeș-Bolyai Musica
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
