A liberális teológia kritikája. A "Debreceni Hitvallás" (1875) és az új ortodoxia krisztológiája a "Heidelbergi Káté" és a "II. Helvét Hitvallás" tükrében
DOI:
https://doi.org/10.24193/subbtref.66.2.02Keywords:
Confession of Debrecen, Christology, Heidelberg Catechism and the II. Helvetic Confession, Hungarian liberal theologyAbstract
A Critique of Liberal Theology. The Christology of the Confession of Debrecen (1875) in the Light of Heidelberg Catechism and the II. Helvetic Confession.The study aims to compare some of the Christological statements of Hun-garian liberal theology and the Confession of the New Orthodoxy of Debrecen (1875). First, it explores the context where the debate took place. At the same time, it is explained briefly how genuine Hungarian theology was being shaped and articulated. Then, some selected Christological texts of the Confession will be analysed in the light of Heidelberg Catechism and the II. Helvetic Confes-sion so as to point out how far liberal, modern theology has gone with its ear-nest yet radically different interpretation of the basic tenets of the creed. As a conclusion, it will be underlined how close the confessions – regardless of space and time – stood to each other in their endeavour to combat ‘heresy’, non-orthodoxy emerging either in the early church or in modern times.
References
BALLAGI Mór (1863): Tájékozás a theológia mezején. A protestantismus harca az ultramontanismus ellen. Pest. (1871a): Az egyházi reform alapeszméje, In: PEIL. 14, 10. 289–297. (1871b): Védekezésül, In: PEIL. 14. 3. 65–73. (1875): Nyílt levél az „Evang. prot. lap” szerkesztőjéhez I., In: PEIL. 18, 5. 129–138. (1876): Védekezésül, de nem alkudozásul, In: PEIL. 18, 25. 785–792.
BALOGH Ferenc (1866a): Beszédek, melyek a reformátusok debreczeni főtanodájában a hittansza-ba beállított Tóth Sámuel és Balogh Ferencz tanároknak az 1866 évi november 6. a főtan-da imatermében történt ünnepélyes beigtatásuk alkalmával tartattak. Debrecen. (1866b): Debreceni napló. Kézirat, 40. 1866 őszutó, 11. vasárnap. (1867): Debreceni napló. Kézirat, 51. 1867 télutó, 2. szombat. (1872a): Beszéd, melylyel a Hittanszaki Önképző Társulat negyedik évfolyama a debreceni ref. kollégiumban megnyittatott, In: Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező [továbbiakban: MPEIFő]. 3. 490–502. (1872b): Debreceni Napló. IV. fols. 336–337 (1872. március 7, csütörtök), DE kézirattár, Ms.28/4. (1875a): Az olvasóhoz, In: EPL. 1, 1. 1–2. (1875b): Irányelveink I., In: EPL. 1, 3. 23–24. (1875c): Nyílt válasz Ballagi Mór úr nyíltlevelére I., In: EPL. 1, 11. 93–96. (1875d): Nyílt válasz Ballagi Mór úr 2. nyílt levelére II., In: EPL. 1, 15. 133–138. (1877): Tájékozó pontok a theologia terén a magyar protestáns modernizmus és haladó orthodoxia szembesítése. Debrecen. Különlenyomat az Evangyéliomi Protestáns Lapból. (1887): Beszéd melylyel a debreceni ref. kollégiumbeli hittanszaki önképző társulat 3-dik évfolyama megnyittatott 1871. október 24-én, In: MPEIFő. 2, 1–2. 34–44. (1894): Dogmatörténelmi mozzanatok a német hittudósok körében a 18. és 19. században. Debrecen. (é. n./a): Hitnézetek történelme kézirat gyanánt főleg Hagenbach nyomán. Debrecen. Kéz-irat. TREK. Kézirattár. 2–7872. (é. n./b): Mária mennybemenetele. Dogmatörténeti tanulmány, kézirat. TREK. Kézirat-tár. R2461.
BARTH, Karl (1963): Bevezetés a Heidelbergi Kátéhoz, In: Református Szemle. 56, 3–4. 307. (1972): Protestant Theology in the Nineteenth Century. Its Background and History. London. (2014): A keresztyén tanítás a Heidelbergi Káté alapján. Budapest.
BAUR, F. C. (31867): Lehrbuch der Christliche Dogmengeschichte. Leipzig.
BODNÁR Lajos (2021): Kovács Albert szabadelvűségének forrásai, In: Református Szemle. 114, 1. 89–107.
BUCSAY Mihály (1985): A protestantizmus története Magyarországon. Budapest. Debreceni Hitvallás (1875, január 1.), 5. Debreceni Hitvallás (1875. január 14.), 3–4. Debreceni Hitvallás (1875. január 15.), 13–14. Debreceni Hitvallás (1875. január 8.), 15. Debreceni Hitvallás (1875. január 8.), 13.
FEKETE Károly (2013): A Heidelbergi Káté magyarázata. Budapest.
FÜSTI-MOLNÁR Szilveszter, (2008): Ecclesia sine Macula et Ruga: Donatist Factors among the Ecclesiological Challenges for the Reformed Church of Hungary Especially after 1989/90. Sárospatak.
FRECSKA Lajos (1872): A magyarországi protestáns egylet, In: MPEIFő. 3, 5–6. 229.
HAJNAL Ábel (1875): Absque ira et odia, In: EPL. 1, 23(1875. június 4.). 200–204.
HEGEDŰS Lóránt (2005): Újkantiánus és értékteológia. Hága.
Heiszler József (1875a): Az önmegigazítás modern pelagianismusa és az alaptalanok I., In: EPL. 1, 27. 241–243. (1875b): Az önmegigazítás modern pelagianismusa és az alaptalanok II., In: EPL. 1. 253–255.
HEPPE, Heinrich Ludwig Julius (1857): Die Dogmatik die deutschen Protestantismus im 16 Jahrhundert. Gotha.
HETESSY Viktor (1885): Vallástalan-e a mai kor, In: PEIL. 28, 1. 11–15.
Horváth Levente (2021): The Ambiguous Beginnings of the Modern Mission Movements in the Reformed Church of Transylvania between 1895 and 1918, In: Perichoresis. 19, 1. 3–16.
KÁLMÁN Lajos (1875): Észrevételek Kisantal Sámuel hitvallására II., In: EPL. 1, 33. 293–294.
Kocsi Sándor (1871): Alapszabályjavaslat, In: A Magyarországi Protestáns Egylet évkönyve. Budapest.
KOVÁCS Ábrahám (2010): Hitvédelem és Egyháziasság. Budapest. (2018): The Rise of the Science of Religion and Its Separation from Traditional Protestant Theology in Hungary: The Impact of Scholten, Tiele, and Pfleiderer on the Scholarly Work of Ödön Kovács, In: Numen – International Review for the History of Religions. 65, 2–3. 232–255. (2019): Dogma and Creed: ecclesia semper reformari or transformari debet? A Response from the New Orthodoxy of Debrecen to Hungarian Liberal Theology, In: Zeitschrift för neuere Theologiegeschichte / Journal for the History of Modern Theology. 26. 1–19. (2021): A brit evangelikalizmus hatása a mai magyar protestantizmus hitvallására és kegyességére, In: Lelkipásztor. 96, 8–9. 286 kk.
KOVÁCS Ödön (1872): Jézus személyének jelentősége a mai keresztyén vallásos tudatban, In: Egyházi Reform. 2, 1. 1–12. (1873): Jézus mennyország hirdetése, In: Egyházi Reform. 3, 2. 40–46.
KULCSÁR Árpád (2021): An Encounter and Its Impact: The Visit of John R. Mott in Cluj-Napoca/Kolozsvár and His Impression upon László Ravasz, In: Perichoresis. 19, 1. 75–90.
LUKÁCS Olga (2012): A teológiai liberalizmus és hatása az erdélyi XIX. századi református gondolkodásra, In: Partiumi Egyetemi Szemle. 5–36.
MÁRKUS Jenő (2005): A liberális szellem a református egyházban. A magyar református liberális teológia. Budapest.
N. S. (1876): Jézus eredete, In: Egyházi és Iskolai Szemle. 1, 29. 451–458.
NAGY Gusztáv (1872): A vallásreform és a magyarországi protestáns egylet, In: MPEIFő. 3, 5–6. 190–228.
PÁSZTORI-KUPÁN István (2010): Mindnyájan egybehangzóan tanítjuk. Az óegyház dogmatörténete 381-től 451-ig. Kolozsvár. (2019): Követvén a szent atyákat. Az óegyház dogmatörténete 381-ig. Kolozsvár.
PETI József (1859): A hittani tudat jelene az ev. ref. egyházban, In: Kecskeméti Protestáns Köz-löny. III. 1–33. (1862): Vezéreszmék Jézus halálának jelentőségéről, In: Sárospataki Füzetek. 6. 393–399.
PETRÓCZINÉ PETROV Anita (2016): A hitvallások szerepe Erőss Lajos dogmatikájában, In: Kovács Ábrahám (szerk.): Világnézetek kihívásai és a protestáns teológia. MPTK tanulmá-nyok, vol. 1. Budapest. 213–228.
RAVASZ László (1996): Kis dogmatika. Budapest.
RÉVÉSZ Imre, ifj. (1926): Révész Imre élete. Debrecen.
Sangdo Choi (2019): Love Your Enemies. Universal Christian Virtues versus Korean Christi-ans’ Participation in National Independent Movement under Japanese Colonial Regime, In: Kovács Ábrahám – Jaeshik, Shin (szerk.): Nationalism, Communism and Chris-tian Identity: Protestant Theological Reflections from Korea and Hungary. Debrecen – Dél-Korea.
SCHWEIZER, Alexander (1863): Die Christlische Glaubenslehre nach Protestantische Grundsatzen. Leipzig.
SIMÉN Domokos (1871a): A keresztyén vallás, mint ahogy az Krisztus prédikálta, In: Egyházi Reform. 1, 5. 137–145. (1871b): A szent háromság és annak története I., In: PTSZ. 3, 9. 129–138. (1872): A szabadirányu keresztyénség állása, előnye és teendője a keresztyénségben, In: Kovács Albert (szerk.): A Magyarországi Protestánsegylet évkönyve. Budapest, Franklin Nyomda. 79–109.
SZEREMLEI Samu (1870): A vallás lényege és az egyházi háromsági dogma, In: PTSZ. 2, 1. 1–10.
SZILÁGYI Ferenc (1864a): Tudományos kutatás a vallásban III, In: PEIL. 7, 10. 299–311. (1864b): A bibliának egyházbani használata és magyarázata, In: PEIL. 7, 6. 161–177.
TÓFALVI Jónás (1871): Az egyházi reform embereihez, In: MPEIFő. 2, 7–8. 377–381.
TÓFALVI Mihály (HEISZLER József) (1875): Bűnösség és váltság, In: EPL. 1, 7. 63–64.
TÓTH Endre (1965): A Heidelbergi Káté a magyar református gyülekezetekben és iskolákban, In: Studia et Acta Ecclesiastica, vol. 1. Budapest. 261–300.
TÓTH Sámuel – MENYHÁRT János – TÓTH Mihály – BALOGH Ferenc (1875a): A debreczeni jelenlegi teológiai tanárok hittani álláspontja főbb vonásokban I., In: Evangyéliomi Pro-testáns Lap [továbbiakban EPL]. 1, 1. 3–5. (1875b): A debreczeni jelenlegi teológiai tanárok hittani álláspontja főbb vonásokban II., In: EPL. 1, 2. 13–15.
TÖRÖK István (1985): Dogmatik. Amsterdam.
TUNYOGI Lehel (2016): A besorolhatatlan Kecskeméthy „sor alá hívása”, In: Kovács Ábrahám (szerk.): Világnézetek kihívásai és a protestáns teológia. MPTK tanulmányok, vol. 1. Buda-pest. 51–65.
VANYÓ László (1998): Bevezetés az ókeresztyén dogmatörténetbe. Budapest.
Victor János (2004): A Heidelbergi Káté története. In: A Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hit-vallás. Budapest.
ZOVÁNYI Jenő (1939): A Tiszántúli Református Egyházkerület története. Debrecen.
ZSIGMOND Sándor (1875): Gondolat-töredékek és nehány vonás a magyarországi modern theológiai irányról II., In: MPEIFő. 6, 3. 117–142.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2021 Studia Universitatis Babeș-Bolyai Theologia Reformata Transylvanica
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
