„…ki találhat bölcs asszonyt?” Némi betekintés a 16–17. századi papnék műveltségébe

Authors

  • Marianna BÁTORINÉ MISÁK Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, e-mail: mmmarmis@gmail.com

DOI:

https://doi.org/10.24193/subbtref.66.2.12

Keywords:

pastor’s wife, Protestantism, literacy, 16ᵗʰ -17ᵗʰ century

Abstract

“Who Can Find a Wise Woman?” Some Insights into the Education of the Wives of 16th-17th-Century Calvinist Priests. The paper examines the literacy of pastors’ wives during the 16th-17th centuries. For a long time, the opportunity for women to acquire literacy was only the privilege of the upper social strata, but literacy was not widespread among them either. This trend came to an end in the 17th century, for which period we also found examples of the literacy of urban citizens. The daughters of the lower social strata were prepared primarily to be good wives, housewives, and good mothers in the family, especially next to their mothers. Examining the preachers’ wives as a well-defined social group is a problem due to the scarcity of resources. In most cases, we know nothing but the name of the preacher’s wife, and we do not have information about their origins and families; if we do, however, then their social situation and the occupation of their parents provide a basis for research into their education. The conclusion of the research is that even if they did not receive a formal education, the 16th-17th-century Calvinist pastors’ wives were educated women. In many cases, this knowledge – primarily wisdom, life experience, and piety – and the virtues necessary for the roles of housewife, mother, and wife were the main aspects of choice for their husband.

References

ACIDALIUS, Valens (1595): Disputatio nova contra mulieres, qua probatur eas homines non esse.

BAVINCK, H. (1923): A keresztyén pedagógia alapelve. Ford. Marton János. Budapest, Bethlen Gábor Irodalmi és nyomdai Rt.

BORNEMISZA Péter (1980) [1584]: Egykötetes prédikációskönyv, In: Nemeskürty István (vál.): Heltai Gáspár és Bornemissza Péter művei. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó.

COMENIUS, A. J. (1999): Az anyanyelvi iskola, vagyis népiskola eszméje, a Didactica Magna XXIX. Fejezete. Ford. Dezső Lajos, In: Ködöböcz József (szerk.): Bibliotheca Comeniana, 8. köt. Sárospatak, Magyar Comenius Társaság.

CSÁSZÁR Károly (1911): Budapest, Medgyesi Pál élete és működése.

DIENES Dénes (2000): Minthogy immár schola mestert tartanak… református iskolák Felső-Magyarországon 1596–1672. Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűj-teményei, Sárospatak. (2001): Kisfaludi Orbán református prédikátor végrendelete, In: Dienes Dénes (főszerk.): Sárospataki Füzetek 2001/1. Sárospatak, Sárospataki Református Teológiai Akadémia. (2011): Tolnai Dali János könyvtárának töredéke Sárospatakon? In: Imre Mihály–Oláh Sza-bolcs–Fazakas Gergely Tamás–SzáraZ Orsolya (szerk.): Eruditio virtus et Constantia II.: tanulmányok a 70 éves Bitskey István tiszteletére. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.

HEREPEI János (1965): Adatok Keserűi Dajka János életéhez, In: Keserűi Bálint (szerk.): Adat-tár a XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. Polgári irodalmi és kulturális törek-vések a század első felében. Herepei János cikkei I. Budapest – Szeged.

KOVÁCS Sándor Iván (1968): Szepsi Csombor Márton összes művei. Budapest.

MAKKAI László (1952): A magyar puritánusok harca a feudalizmus ellen. Budapest, Akadémiai Kiadó.

MAKLÁRI PAP Lajos (ford.) (1865): Borsodi kánonok, In: Erdélyi János (szerk.): Sárospataki Füzetek, Protestáns Tudományos Folyóirat. Sárospatak.

MEDGYESI Pál (1940): Lelki Ábécé. Királyi Magyar Egyetemi nyomda.

MÉSZÁROS István (1972): Népoktatásunk 1553–1777 között. Budapest, Tankönyvkiadó.

MISÁK Marianna (2019): „Minden oskolába járó leány gyermektül…” református nőnevelés a 16–19. századi Felső-Magyarországon. Sárospatak, Hernád Kiadó.

MONOK István (2014): A női könyvtulajdonos, a női olvasó a 16-17. században, In: Papp Júlia (szerk.): A zsoltártól a rózsaszín regényig. Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum.

NEMESKÜRTY István (1958): Bornemisza Péter származása, In: Irodalomtörténeti Közlemények. 62, 4. 503–506.

NAGY Iván (1860): Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal, 7. köt. Buda-pest, Ráth Mór.

ŐSZ Sándor Előd (2011): Ismeretlen lelkészi könyvtár a 17. század végéről, In: Református Szemle. 104, 6. 659–684.

PÉTER Katalin (2012): Magánélet a régi Magyarországon. Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet. (1995): Papok és nemesek. Ráday Gyűjtemény, Budapest.

PUKÁNSZKY Béla – NÉMETH András (1996): Neveléstörténet. Budapest, Nemzeti Tankönyvki-adó.

R. VÁRKONYI ÁGNES (2000): „Felemeljük szemeinket az nagy hegyekre…”, In: Tamás Edit (szerk.): Erdély és Patak Fejedelemasszony Lorántffy Zsuzsanna. Sárospatak, Sárospataki Rákóczi Múzeum.

RITOÓK ZSIGMONDNÉ (ford.) (1962): Miskolczi Csulyak István, In: Klaniczay Tibor–Stoll Béla (szerk.): Régi magyar költők tára, XVII. század, 2. köt. Budapest, Akadémiai Kiadó.

ROHOSKA József (1901): Erasmus és a reformáció Luther előtt. Sárospatak.

SCHULEK Tibor (1965): Eltemetett Bornemisza adatok, In: Irodalomtörténeti Közlemények. 69, 4.

SZENCI MOLNÁR Albert (1621): Imádságos könyveczke, mellyben szép háláadásoc és áhítatos kö-nyörgésec vadnac: kinec-kinec akarmelly renden, mindenemű állapattyában és szükségében, naponkint elmondásra hasznosoc és alkalmasoc. Heidelberg.

TAMÁS Edit (szerk.) (2000): Lorántffy Zsuzsanna album. Sárospatak.

TARNÓC Márton (vál.) (1987): Pázmány Péter prédikációi. Budapest.

TÓTH István György (1996): Mivelhogy magad írást nem tudsz…: az írás térhódítása a művelő-désben a kora újkori Magyarországon. Budapest, MTA Történettudományi Intézete.

V. LÁSZLÓ Zsófia (2014): Nőoktatás és könyves műveltség a 17-18. században, In: Papp Júlia (szerk.): A zsoltártól a rózsaszín regényig. Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum.

VASZKÓ Mihály (1954): Komenszky Amos János világnézete és pedagógiája. Budapest.

Internetes források

ÁGOSTON István (2005): Miskolci Csulyak Gáspár az első magyar nyelvű állattankönyv író, In: Collegium Doctorum. I, 1. 143–158. http://dc.reformatus.hu/data/2014/03/12/dc2005.pdf (utolsó megtekintés dátuma: 2021.02.04.).

BARTÓK István: Emberek-e a nők vagy sem? Egy 16. századi vita és utóélete, In: Kaleidoscope. 2012. 3, 5. http://epa.oszk.hu/02300/02316/00005/pdf/EPA02316_kaleidoscope_2012_5_369-377.pdf

ERDÉLYI Gabriella (2018): „Nem leszen mostoha anya…” Érzelmi gyakorlatok egy 17. századi református lelkész mostohacsaládjában, In: Történelmi szemle. 2018/2. http://real.mtak.hu/92226/1/erdelyi_gabriella_Alb.pdf (utolsó megtekintés dátuma: 2020.01.21.).

FARAGÓ Bálint (1909): Szegedi Kis István, In: Protestáns Szemle. http://leporollak.hu/egyhtori/cikkek/PS09_421.HTM (utolsó megtekintés dátuma: 2020.09.02.).

FITZ József (1959): A magyar nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története, 2. http://real-eod.mtak.hu/1318/2/03276.pdf. (utolsó megtekintés dátuma: 2021.03.22.).

SZABÓ András (2014): Női művelődés a 16. századi Magyarországon, In: Papp Júlia (szerk.): A zsoltártól a rózsaszín regényig: fejezetek a magyar női művelődés történetéből. Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum. http://real.mtak.hu/25844/1/noi_muvelodes.pdf (utolsó megtekintés dátuma: 2020.11.26.).

Downloads

Published

2021-12-20

How to Cite

BÁTORINÉ MISÁK, M. (2021). „…ki találhat bölcs asszonyt?” Némi betekintés a 16–17. századi papnék műveltségébe. Studia Universitatis Babeș-Bolyai Theologia Reformata Transylvanica, 66(2), 227–253. https://doi.org/10.24193/subbtref.66.2.12

Issue

Section

Articles