Róma vagy Bizánc? A két rítus találkozása a magyar keresztyénség első századaiban
DOI:
https://doi.org/10.24193/subbtref.63.1.08Keywords:
Christianization of Hungarians, Eastern rite, Eastern monasteries in Hungary, Christianity at the time of the Hungarian settlement.Abstract
Rome or Byzantium? The Encounter of the Two Rites in the First Centuries of Hungarian Christianity.
Historical sources prove that during the pre-conquest era the Byzantine mission had several impacts on Hungarians, which continued after their settlement in Pannonia as well. There are written sources on the existence of Byzantine Christianity only from the mid-10ᵗʰ century. The Gyula called Zombor has probably also gone to Constantinople in 953, his baptism being recorded by Ioannes Scylitzes as well. He returned home together with Hierotheos, a “proselytizing bishop”, whom Patriarch Theophylact of Constantinople (933–956) named “bishop of Turkey”, thus attempting to subject Turkey to his own authority.
Due to the Christianizing activity of the bishop and his monks, Slavic-derived ecclesiastical words came into the Hungarian language with the help of the interpreters.
Hierotheos lived in the court of Gyula, where he baptized his daughter, Sarolt and perhaps some of the courtiers. The hopeful mission was set back by the death of the old Gyula.
History links taking up Western Christianity and Hungary joining the Western Christian states to Grand Prince Geza (ca. 972–997), the son of Grad Prince Taksony, and King Saint Stephen. The inflow of Western Christianity has not meant the suppression of the Eastern rite for a long time. This is also shown by the fact that we are aware of the existence of a series of Greek monasteries in Hungary in the time of King Saint Stephen and the following period.
In the 11ᵗʰ–12ᵗʰ centuries, the two types of Christianity coexisted in Hungary in peace, the effects of the 1054 schism have not been felt in these centuries.
The fast decline of the Eastern rite only started in the firstrst third of the 13ᵗʰ century. One of the reasons was the formation of the Latin Empire of Constantinople in 1204, thus the Byzantine Latin Patriarchate was set up, which certainly weakened the position of the Greek Church in Hungary, and the other reason was the Fourth Council of the Lateran in 1215, which sought to place constraints on the Eastern rite.
References
Baán István: Turkia metropóliája. Kísérlet a Szent István kori magyarországi orthodox egyházszervezet rekonstrukciójára. In: H. Tóth Imre (szerk.): Az ortodoxia története Magyarországon a XVIII. századig. Szeged, 1995. 19–26.
Berki Feriz: Magyar ortodoxok. In: A keleti kereszténység Magyarországon. Kisebbségkutatás könyvek, Lucidus Kiadó, Budapest, 2007.
Bozsóky Pál Gerő: Magyarok útja a pogányságból a kereszténységig. Agapé, Szeged, 2000.
Bréhier, Louis: Bizánc tündöklése és hanyatlása. Budapest, 1999.
Dávid Katalin: Szent Gellért és a csanádi püspökség. In: Kredics László (szerk.): Válaszúton. Pogányság – kereszténység. Kelet – Nyugat. Konferencia a X–XI. század kérdéseiről, Veszprém, 2000. május 8–10., Veszprém, 2000.
Érszegi Géza (szerk.): Szent Gellért püspök nagyobb legendája. In: Árpád-kori legendák és intelmek. Budapest, 1983.
Gerics József: Szent István királlyá avatása és egyházszervezése Theotmar krónikájában. In: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban, Budapest, 1995. 37–42.
Györffy György: A szávaszentdemeteri görög monostor 12. századi birtokösszeírása. In: A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei, II. köt., 1952. 325–362.
Györffy György: Bizánc szerepe a magyarok megtérésében. in: Kortárs II., 1975. 1788–1792.
Györffy György: István király és műve. Budapest, 1977.
Hamza Gábor: Szent István törvényei és Európa. In: Hamza Gábor (szerk.): Szent István és Európa, Budapest, 2001. 13–21.
Heitel, Radu: Archäologische Beiträge zu den romanischen Baudenkmälern aus Südsiebenbürgen I–II., in: Revue 9. (1972) 139–160, 12. (1975) 3–11.
Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar történet. 1. kötet. Őstörténet – törzsszervezet, keresztény királyság. Budapest, 1935.
H. Tóth Imre: A magyarság korai kapcsolatai az ortodox szlávokkal. In: H. Tóth Imre (szerk.): Az ortodoxia története Magyarországon a XVIII. századig. Szeged, 1995. 27–35.
H. Tóth Imre: Magyar–szláv kapcsolatok a 9–11. században. In: Partes Populorum Minores Alienigenae. 2000. 11–41.
Juhász István: Nyugati missziós törekvések a románoknál. In: Deer József – Gáldi László (szerk.): Magyarok és Románok I–II., Budapest, 1943. 255–256.
Kapitánffy István: Magyar-bizánci kapcsolatok Szent László és Kálmán uralkodásának idején. In: Kapitánffy István: Hungarobyzantina. Bizánc és a görögség a középkori magyarországi forrásokban. Budapest, 2003. 153–169.
Komáromi László: A bizánci kultúra egyes elemei és közvetítő tényezői a középkori Magyarországon. In: Iustum Aequum Salutare III., 2007/1. 215.
Komáromi László: A bizánci hatás kérdése a középkori magyar jogban és a magyarországi egyházjogban. Budapest, Pázmány Press, 2013.
Kristó Gyula (szerk.): A honfoglalás korának írott forrásai. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 7., Szeged, 1995.
Lenkey Zoltán – Zsoldos Attila: Szent István és III. András. Kossuth Kiadó, Budapest, 2003.
Magyar Kálmán: Szent István államszervezésének régészeti emlékei (1001–2001), Kaposvár–Segesd, 2001.
Makk Ferenc: Magyar külpolitika (896–1196). Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 2., Szeged, 1996.
Makk Ferenc: Róma vagy Mainz vagy Bizánc? Politikai vallási választás az első ezredfordulón. In: Tiszatáj, 2001. november. 64–70.
Moravcsik Gyula: Szent László leánya és a bizánci Pantokratormonostor. Budapest–Konstantinápoly, 1923.
Moravcsik Gyula: A honfoglalás előtti magyarság és a kereszténység. In: Serédi Jusztinián (szerk.): Szent István Emlékkönyv I., Budapest, 1938. 171–212.
Moravcsik Gyula: Görög nyelvű monostorok Szent István korában. In: Serédi Jusztinián (szerk.): Szent István Emlékkönyv I. Budapest, 1938. 387–422.
Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Budapest, 1984.
Moravcsik Gyula: Byzantinoturcica. Sprachreste der Türkvölker in den byzantinistischen Quellen, Bd. 1–2., Berlin, 1983.
Moravcsik Gyula: Bizánc és a magyarság. (Makk Ferenc bevezető tanulmányával. Reprint.) Budapest, 2003.
Pirigyi István: Görög katolikusok Magyarországon. Kisebbségkutatás könyvek, Lucidus Kiadó, Budapest, 2007.
Pósta Béla: A gyulafehérvári székesegyház sírleletei. In: Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából VIII. (1917). 1–155.
Révész Éva: Régészeti és történeti adatok a kora Árpád-kori bizánci-bolgármagyar egyházi kapcsolatokhoz (disszertáció). Szeged, 2011.
Szarka János: A rotunda öröksége 2. A görög rítus nyomai a középkorban Sárospatakon és vonzáskörzetében B.–A.–Z. vármegyében. Miskolc, 2010.
Timkó Imre: Keleti kereszténység, keleti egyházak. Budapest, 1971.
Török József: A tizenegyedik század magyar egyháztörténete. Budapest, 2002.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2018 Studia Universitatis Babeș-Bolyai Theologia Reformata Transylvanica
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.