Analógiák az erdélyi mennyezetfestmények és a katakombafreskók képteológiájában

Authors

DOI:

https://doi.org/10.24193/subbtref.64.2.14

Keywords:

coffered ceilings, Protestant image theology, religious art, Protestant reli-gious art, figurative representations.

Abstract

Analogies between the Image Theology of the Transylvanian Ceiling Paintings and the Catacomb Frescos.

The age of institutionalization and consolidation of the Reformation coincides with the blooming of Renaissance art, and this is why this style was adopted by religious architecture and ornamentation. The emergence of the new style gradually led to the appearance of paintings on the tablets in the Protestant churches as well, being decorated with images, in particular, the choir boards and ceiling coffers. The primary source of the painted coffered ceilings is considered to be the painting on wooden boards during the Italian Renaissance and starting from here, in the entire Carpathian Basin and in Transylvania, the ancient art of catacomb painting has re-emerged through these painted coffers. Like the frescoes in the catacombs, the painted ceilings are not icons, their vast panorama turning, rather, towards metacommunication through which eternal life can be contemplated. As with the motifs used in the catacomb paintings, all the figures on the coffered ceilings represent symbols and emblems of the church and nature, finding a justification in the Protestant theology of the image. The painted ceilings therefore represent a means of metacommunication, of mediation, referring to the invisible world of the Scriptures and Gospels, this invisible world being depicted by real or imaginary animals and plants, and generally through figurative and floral ornamentation. The coffers are the ideal of the sanctification of life, the life created by God, which is sublimated into a higher existence, honouring God through the paintings. This study parallels the richness of motifs on the painted boxes and the frescoes in the catacombs, presenting the found similarities.

References

BALASSA M. Iván: A homoródszentpéteri karzat az 1520-as évekből. In: Acta Siculica, 2009.

BALASSA M. Iván – Furu Árpád: Festett asztalosmunkák unitárius templomokban. In: Unitárius Közlöny, Kolozsvár, 2016/11.

BALOGH Jolán: A reneszánsz és barokk Erdélyben. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1970.

BALOGH Jolán: Mátyás király és a művészet. Magvető Kiadó, [Bp.], 1985.

BÉKÉSI Sándor: Vizuális nyelv. A síkbeli vizuális műalkotások olvasási technikája és értelmezése. Károli Gáspár Református Hittudományi Kar, Budapest, 2015.

B. NAGY Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Művészettörténeti Tanulmányok. Bukarest, Kriterion, 1970.

BERECZKY Zoltán: Ősképeskönyv – Jelképolvasókönyv, Budapest–Balatonszepezd, 2014.

BORNEMISSZA Péter: Ördögi Kísírtetekről. Vál. Nemeskürty István, Budapest, 1977.

BOROS Judit: Festett famennyezetek és rokon emlékek Erdélyben a XVI–VIII. század-ban. In: Művészettörténeti Értesítő, 1982/2.

BORZSÁK István: Egy népi festő groteszk hagyatéka 1676-ban. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1996, 5-6. füzetek.

BORZSÁK István: A Nagy Sándor-hagyomány Magyarországon. Budapest, 1984.

BORZSÁK István: Nagy Sándor irodalmi képének kétarcúságához. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 2002, 106. évfolyam, 1-2. füzet.

DÖMÖTÖR Ákos: A magyar protestáns exemplumok katalógusa. Budapest, 1992.

GAZDA Klára: Közösségi tárgykultúra- művészeti hagyomány. Kriza János Magyar Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2008.

GÖRÖG Hajnalka: Képmetamorfózisok. Protestáns képteológia és alkalmazásai a 17-18. század prédikációelméletében és -gyakorlatában. In: Erdélyi Múzeum, 63. kötet, 2001, 3-4 füzet.

GÖRÖG Hajnalka: Az értelmes élet tükre 17-18. századi erdélyi templomok kazettás mennyezetein. In: Koinónia, 2004, 62. szám.

GYŐRI L. János: Az exemplumok szerepe 17. századi református prédikációinkban. In: Bitskey István (szerk.): Toposzok és exemplumok régi irodalmunkban. Studia Lit-teraria, 1994. 157–169.

HORVÁTH Zoltán – GYÖRGY-GONDOS Béla: Kalotaszeg középkori templomai a teljesség igényével. Romanika Kiadó, Budapest, 2006.

JANKOVICS Marcell: Jelképkalendárium. Csokonai Kiadó, [Debrecen], 1997.

KELEMEN Lajos: Erdélyi magyar mennyezetfestményeink a XVII. százév végéig. In: Művészeti Szalon, 1928, 6–7. sz.

KELÉNYI György – FARBAKY Péter – SZÉPHELYI F. György: A reneszánsz és a barokk építészete Magyarországon, elektronikusan: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tananyag&task=showElements&id_tananyag=40

KOCSI Márta – CSOMOR Lajos: Festett bútorok a Székelyföldön. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1982.

LÁNGI József – MIHÁLY Ferenc: Erdélyi falképek és festett faberendezések 1. Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, Budapest, 2004.

LÉSTYÁN Ferenc: Megszentelt kövek. A gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség kiadása, 2000, elektronikusan: http://vmek.oszk.hu/04600/04684/html/1181.html

[LANI Mihály]: Consecratio Templi Novi. Szent Iras szerint való rövid Tanitas az Bálvány Képekről, mellyel Németül Scultetus Abraham boczátott ki, mostan pedig az Bekeczi Templumnac commendalására Magyarrá forditott Szenci Molnár Albert. Kassa, 1625.

MEDGYESI Pál: Bünön buskodo lelek kenszergése a reménségnek s-kétségben esésnek Szorosi közöt. In: Uő.: Magyarok Hatodik Jajja. Sárospatak, 1660.

MÉLIUSZ JUHÁSZ Péter: Az Szent Ianosnac tött lelenésnec igaz es Irás szerint valo Magyarazata Praedikatioc szerint. Várad, 1568.

ORTUTAY Gyula (főszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon. 1. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977.

ORTUTAY Gyula (főszerk.): Magyar néprajzi lexikon. 4. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981.

PÁLOSY Piroska: Az Umling család öröksége. In: Népújság, Budapest, 2016. május 4.

PATHAI István: Amaz het fejü és tiz szarvu fene bestian ülö Barsonnyal s Draga kövekkel felruházatatott parázna Babilonnak, melly az ö tisztátalan paráznaságának, arany pohárba töltött részegítő utálatosságával megrészegétette ez földnek lakozoit, mezitelenségének tüköre. Sárospatak, 1671, fol C5, C6, C7, D.

PAP Gábor: Az ég mennyezeti. Uropath Kiadó, 2012. Két Hollós Kiadó, 2016.

SZACSVAY Éva: Protestáns ábrázolások tanításai (Egyházművészet–népművészet). In: Bonyhádi Evangélikus Füzetek, 1(2008). 11–33. Elektronikusan: http://pseg.hu/html/begy/kiad/bef-1/11-34.pdf

SZENTGYÖRGYI Edit: Festett famennyezet Gogánváraljáról, www.ace.hu/tudvil/szentgah.html

SZATHMÁRI ÖTVÖS István: Titkok jelenése. Avagy Sz. János apostol Mennyei látása. Szeben, 1668; Sz. F.: Egy ismeretlen erdélyi művészről. (Az Egerházi család két nemes levele.) In: Erdélyi Múzeum, 1902, 19. kötet, 2. füzet.

TAKÁCS Béla: Bibliai jelképek a magyar református egyházművészetben. Budapest, 1986.

TOMBOR Ilona: Magyarországi festett famennyezetek és rokonemlékek a XV-XIX. századból. Budapest, 1968.

VOITH Pál: Régi magyar otthonok. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1943.

Downloads

Published

2019-11-20

How to Cite

LUKÁCS , O. (2019). Analógiák az erdélyi mennyezetfestmények és a katakombafreskók képteológiájában. Studia Universitatis Babeș-Bolyai Theologia Reformata Transylvanica, 64(2), 259–278. https://doi.org/10.24193/subbtref.64.2.14

Issue

Section

Articles

Most read articles by the same author(s)

1 2 3 > >>