Az erdélyi magyar egyházak kisebbségi sorsból adódó összefogása az 1918-at követő korszakban mint történelmi megbékélési forma
DOI:
https://doi.org/10.24193/subbtref.65.1.01Keywords:
Protestant Churches, minority situation, denominational conflicts, Hungarian churches in Transylvania, Transylvanian ecclesiastical rapprochementAbstract
The Unity of the Hungarian Churches in Transylvania Arising from their Minority Status, in the Period after 1918, as a Form of Historical Reconciliation.
In the Transylvania belonging to Greater Romania, the Hungarian churches, which came to be in a minority situation, did not have the opportunity to discuss the wounds inflicted on each other in previous centuries, for which they were not prepared anyway. Thus, putting aside the tension, pain, rivalries, destructive measures, denominational conflicts that stretched over the centuries, clinging to the strength and protective power of their identity, they formed a common front against the new state power. The first part of the study gives an overview of the Hungarian churches in Transylvania, presenting some of the most important historical events between the two World Wars. Following the unification of 1918, the Catholic Church and the Protestant Churches established a permanent deliberative and decision-making body, the Interfaith Council (1920). Due to their minority status, the churches were forced to cooperate in the field of education policy, regarding denominational schools, and for acquiring political rights and preserving their cultural identity. Cooperation was necessary due to various state laws, including the Land Reform (1919–1922), the Education Acts (1924, 1925), the Cult Act (1928), and the 1923 and 1938 constitutions, which considered the Orthodox Church to be the ruling church, the Greek Catholic Church to be a national church, while the Roman Catholic Church and the Protestant churches were considered recognised denominations. The study presents the controversies and defiance regarding the above legislation. As a summary of the presented period, the study states that national self-consciousness and its protection overwrote the previous conflicts and tensions, and that religious affiliation became secondary, thus achieving a special Transylvanian ecclesiastical rapprochement, a “reconciliation”.
References
Primér források:
Decretul legii nr. 927. din decembrie 1942, publicat în Monitorul Oficial nr. 305. din 1942. Raportul nr. 68580/ 942.
Decretul legii nr. 553 din 1944, publicat în Monitorul Oficial nr. 255. din 1944. 7029–7030.
Desbaterile Deputaților 1925/26, Nr. 32. București, 1926.
EREK IgtanLvt. I. 8/1919. I. 13, 58.
EREK IgtanLvt. I. 8/1919. II. 5, 22, 24, 25, 26, 42.
Erdélyi Református Egyház Levéltára 2./I.9.1918.
Legea pentru învățământul primar al statului (…) și învățământul normal primar, Monitorul Oficial, 26 iulie 1924.
Ministerul Instrucțiunii, Lege asupra învățământului particular, Monitorul Oficial, 283/22 Decemvrie 1925.
Monitorul Oficial, Nr. 179. București, 1924. július 26.
Monitorul Oficial, Nr. 180. București, 1924.
Monitorul Oficial, Bucuresti, 1925. március 7.
Monitorul Oficial, 54/8 martie 1925.
Ordinul circular. nr. 24143 din 17 ianuarie 1922.
RELE Püspöki Levéltára, 1922. Dosszié 2. Aradi Rezolúció.
BALOGH Júlia: Az erdélyi hatalomváltás és a magyar közoktatás 1918–1928, Budapest, Püski, 1996.
BÍRÓ Sándor: Kisebbségben és többségben. Románok és magyarok (1867-1940), Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern, 1989.
BORZÁSI István – KISS Lehel: Az erdélyi magyar baptisták rövid története, in: Dieter BRANDES – Vasile GRĂJDIAN – LUKÁCS Olga (szerk.): Az erdélyi egyházak és vallási közösségek rövid története, Kolozsvár, 2008. 203-220.
BRUSANOWSKI, Paul: Autonomia şi constituţionalismul în dezbaterile privind unificarea Bisericii Ortodoxe Române (1919–1925), Kolozsvár, 2007.
BUZOGÁNY Dezső: Az Erdélyi IKE története 1930-ig, Kolozsvár, 2000.
CLOPOŢEL, I.: Revoluţia din 1918 şi unirea Ardealului cu România, Kolozsvár, 1936.
FRITZ László: Az erdélyi magyarság iskolaügyének tíz éve, in: Dr. SULYOK István – Dr. FRITZ László (szerk.): Erdélyi Magyar Évkönyv 1918–1929, Kolozsvár, Juventus kiadás, 1930.
GAAL György: A két világháború közti erdélyi magyar iskolák identitás-védelme Gál Kelemen munkásságának tükrében, in: SZABÓ Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete, Erdélyi Unitárius Egyház, Kolozsvár, 2007. 217−230.
GIDÓ Attila: Oktatási intézményrendszer és diákpopuláció Erdélyben 1918–1948 között, in: Erdélyi Tudományos Füzetek, 276. sz. Kolozsvár, 2013.
Hat év krónikája dióhéjban, in: Békesség Keresztyén Családi Naptár, Nagyvárad, 1947.
HITCHINS, Keith: România, 1866–1947, (ford. G. G. Potra – D. Răzdolescu), Bukarest, Humanitas, 1998.
IVANOV, Bogdan: Istoria bisericii ortodoxe din Transilvania, in: BRANDES, Dieter – GRĂJDIAN, Vasile – LUKÁCS Olga (szerk.): Scurtă istorie a bisericilor și comunităților religioase din Transilvania, Kolozsvár, Presa Universitară Clujeană, 2008. 21–52.
KOVÁCS Sándor: Az erdélyi unitárius egyház rövid története, in: Dieter BRANDES – Vasile GRĂJDIAN – LUKÁCS Olga (szerk.): Az erdélyi egyházak és vallási közösségek rövid története, Kolozsvár, 2008. 135–156.
MARTON József: Az erdélyi (gyulafehérvári) egyházmegye története, Gyulafehérvár, 1993.
MIKÓ Imre: Huszonkét év. Az Erdélyi magyarság politikai története 1918. dec. 1-től 1940. aug. 30-ig, Budapest, Studium, 1941.
MIKÓ Imre: Az erdélyi magyarság sorsa a világháború után, in: DEÉR József – GÁLDI László (szerk.): Magyarok és románok, 2., Budapest, Athenaeum, 1944. 209–250. (A Magyar Történettudományi Intézet évkönyve, 1944)
MOLNÁR János: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Története (1920-1942), Nagyvárad, 1999.
MORARU, Alexandru: Biserica Ortodoxă Română între anii 1885–2000. Biserică. Naţiune. Cultură, III, Bukarest, Tom. I, 2006.
NAGY Alpár-Csaba: Lelkészek és egyházi vezetők elleni hatósági zaklatások Dél-Erdélyben 1940–45 között, in: Studia Universitatis Babeș-Bolyai Theologia Reformata Transylvanica, 2010. 174–197.
NAGY Alpár-Csaba: Gazdasági jellegű sérelmek a Dél-Erdélyi Református Egyházban 1940-1944 között I., in: Református Szemle, Kolozsvár, 2011. 195–204;
NAGY Alpár-Csaba: A dél-erdélyi református egyházkerületi rész története 1940-1945, Budapest, 2012.
NAGY László: A kisebbségek alkotmányjogi helyzete, Minerva, Kolozsvár, 1944.
Dr. OBERDING József György: Az erdélyi agrárreform, Kolozsvár, 1930.
ORBÁN László: A romániai evangélikus-lutheránus egyház a történelem sodrában, in: BRANDES, Dieter – GRĂJDIAN, Vasile – LUKÁCS Olga (szerk.): Az erdélyi egyházak és vallási közösségek rövid története, Kolozsvár, 2008. 185–202.
PÁL János: Vissza- és elrománosítási kísérletek a székelyföldi unitárius egyházközségekben, in: Magyar Kisebbség, 2008/1–2. sz. XIII. évf. 186–253;
PĂCURARIU, Mircea: Istoria Bisericii Ortodoxe Române, III., Bukarest, Editura Institutului Biblic şi de Misiune al BOR, 1997.
POPOVICI, Alexa: Istoria baptiştilor din România, 1856–1989, Ediţie revizuită, Nagyvárad, Editura Făclia, 2007.
Románia 1938. évi Alkotmánya, in: Magyar Kisebbség, 2(1995). 81–117
Szabad a baptisták kultusza, in: Szeretet, 1928, 5. 2–3.
SZABÓ László: Az állam és egyházak viszonya Romániában 1918-tól napjainkig, in: Keresztény Magvető, 2005.
VENCEL József: Az erdélyi román földbirtokreform, Kolozsvár, 1943.
VIRT László: Márton Áron a lelkiismeret apostola, Ecclesia, Budapest, 1998.
VIRT László: Katolikus kisebbség Erdélyben, Egyházfórum könyvek 7, Budapest–Luzern, 1991.
ZAMFIR Korinna – NÓDA Mózes: Az erdélyi római katolikus egyház történetének jelentősebb eseményei a felekezetközi viszony szemszögéből, in: Dieter BRANDES – Vasile GRĂJDIAN – LUKÁCS Olga (szerk.): Az erdélyi egyházak és vallási közösségek rövid története, Kolozsvár, 2008. 55–77.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2020 Studia Universitatis Babeș-Bolyai Theologia Reformata Transylvanica
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
