The Eagle’s Nest Effect in the Pastoral Career
DOI:
https://doi.org/10.24193/subbtref.69.1.19Keywords:
pastor, early career, well-being, quantitative surveyAbstract
The research involved surveying active pastors of the Reformed Church in Hungary through an online tool between 2 May and 18 June 2023. In our current analysis, we included pastors with active status in Hungary (N = 681). In this study, we looked at the mental health of those in their first five years of ministry compared to those who have served longer. In terms of well-being, there is a higher proportion of pastors at risk among those who have served for 1–5 years. In this essay, we explore the possible causes of this phenomenon and formulate hypotheses for further research. We discuss the challenges and complexities faced by pastors in contemporary society, highlighting the changing roles and expectations within the church. The findings suggest that pastors often experience fatigue, emotional challenges, and conflicting expectations. The diversity of pastoral roles, evolving societal norms, and the pastor’s evolving identity contribute to the complexity of their responsibilities. This paper identifies different phases in the pastor’s journey, from initial exposure to pastoral life to assuming the role professionally. It emphasizes that becoming a pastor is not just learning a role but a transformation of one’s identity and a continuous integration of faith into everyday life.References
ALBERT, Fruzsina (2022): Emberi kapcsolatok – A személyes kapcsolathálózatok szociológiai szempontú elemzése. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.
ALBERT, Fruzsina – DÁVID, Beáta (2007): Embert barátjáról – A barátság szociológiája. Budapest, Századvég.
BARTH, K. (2010 [1922]): Der Römerbrief. Zürich, TVZ (zweite Fassung).
BRUNER, J. (2004): Az oktatás kultúrája. Gondolat Kiadó, Budapest.
CARROLL, J. W. (2006): God’s Potters Pastoral Leadership and the Shaping of Congregations. Pulpit & Pew.
DUNBAR, Robin (2022): Barátok – Hogyan értelmezzük legfontosabb kapcsolataink erejét? Budapest. Typotex.
EGRI, László (2006): Spiritualitás, vallásosság és testi egészség. In: Tőzsér Endre (ed.): Az istenhit mint erőforrás. Új Ember, Budapest. 151–170.
FELDMÁR, András (2007): Közelség, távolság – Az intimitás határai. Lecture. Soteria Alapítvány, Gödör Klub, 9 October 2007. https://www.youtube.com/watch?v=g74qiDmk-Qw.
FRIEDMAN, E. H. (2008): Nemzedékről nemzedékre – Családi folyamatok egyházi és zsinagógai közösségben. Cluj-Napoca, Exit Kiadó.
GULYÁS, Péter – KONCZ, András – LÁZÁR, László – SIBA, Balázs (2016): A vezetett vezető – a szakmai kompetenciák, a menedzsment módszerek és a spiritualitás összefüggései egy nemzetközi vezetői kutatás tükrében. In: Igazság és Élet. X, 1, 177–189.
GUZMAN, J. P. (2004): Eschatological Significance of Human Vocation. Master’s thesis. Orlando, Reformed Theological Seminary.
JONES, T. (2008): The New Christians Dispatches from the Emergent Frontier. San Francisco, Jossey-Bass.
JOSUTTIS, M. (1982): Der Pfarrer ist anders – Aspekte einer zeitgenössischen Pastoraltheologie. Munich, Chr. Kaiser.
(1988): Der Traum des Theologen Aspekte einer zeitgenössischen Pastoraltheologie 2. Munich, Chr. Kaiser.
KARLE, I. (2008): Der Pfarrberuf als Profession – Eine Beruftheorie im Kontext der modernen Gesellschaft. Stuttgart, Kreuz.
(2010): Kirche in Reformstress. Gütersloh, Gütersloher.
KASSEL, M. (1980): Biblische Urbilder – Tiefenpsychologische Auslegung nach C. G. Jung. Munich, Pfeiffer.
KELLER, D. (2011): Charisma als Grundbegirff der Pratischen Theologie – Die Bedeutung der Charismenlehre für die Pastoraltheologie und für die Lehre von Gemeindeaufbau. Zürich, TVZ.
KISS, C. – CSILLAG, S. – SZILAS, R. – TAKÁCS, S. (2012): A szervezeti elkötelezettség és a munka–család viszonyrendszer összefüggései [The Relationship between Organizational Commitment and Work–Life Balance]. In: Vezetéstudomány – Budapest Management Review. 43, 9. 2–14.
KLESSMANN, M. (2001): Pfarrbilder im Wandel – Ein Beruf im Umbruch. Neukirchen-Vluyn, Neukirchener.
KRAPPMANN, L. (1973): Soziologische Dimensionen der Identität. Stuttgart.
LÁSZLÓ, JÁNOS (2012): A történetek tudomámnya, Bevezetés a narratív pszichológiába. Budapest, Akadémia Kiadó.
LUTHER, H. (1992): Religion und Alltag Bausteine zu einer Praktischen Theologie des Subjekts. Stuttgart, Radius.
(2014): Paradoxe Institution – Zum Funktionswandel des Pfarramts im Individualisieriungsprozess. In: Fechtner, K. – Multia, C. (eds.): Henning Luther – Impluse für eine Praktische Theologie der Spätmoderne. Stuttgart, Kohlhammer. 57–78.
MACIEL, M. (2005): Priester für das Dritte Jahrtausend – und ihre ganzheitliche Ausbildung. Rome, ART.
MARTOS, T. – SALLAY, V. – SZABÓ, T. – LAKATOS, C. – TÓTH-VAJNA, R. (2014): A Kapcsolati Elégedettség Skála magyar változatának (RAS-H) pszichometriai jellemzői [Psychometric Characteristics of the Hungarian Version of the Relationship Assessment Scale (RAS-H)]. In: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 15, 3. 245–258.
MINER, M. H. (2007): Burnout in the First Year of Ministry: Personality and Belief Style as Important Predictors. In: Mental Health, Religion & Culture. 10, 1. 17–29.
MOLTMANN, J. (1984): The Right to Work. In: On Human Dignity: Political Theology and Ethics. Philadelphia, Fortress.
NEULIEP, James W. (2012): Intercultural Communication – A Contextual Approach. Los Angeles, SAGE.
PACHMANN, H. (2011): Pfarrer sein – Ein Beruf und eine Berufung im Wandel. Göttingen, Vanderhoeck & Ruprecht.
PRICE, Sally – MCWILLIAM, Sally (2019): Essential Guides for Early Career Teachers: Mental Well-Being and Self-Care. St Albans, Critical Publishing.
REIHMANN, A. – NEUBERT-STEGEMANN, R. (2012): Verlehrnen im Pfarramt. In: Sommar, R. – Koll, J. (eds.): Schwellenkunde – einsichten und Aussichten für den Pfarrberuf im 21. Jahrhundert. Ulrike Wagner-Rau zum 60. Geburtstag. Stuttgart, Kohlhammer. 171–190.
RÖSSLER, D. (1994): Grundriss der praktischen Theologie. Berlin – New York, de Gruyter.
SCHAREN, C. (2008): Faith as a Way of Life A Vision for Pastoral Leadership. Grand Rapdis, Eerdmans.
SCHNEIDER, N. LEHNERT, V. A. (2011): Berufen – wozu? Zur gegenwärtigen Diskussion um das Pfarrbild in der Evangelischen Kirche. Neukirchen-Vluyn, Neukirchener Verlag.
SUSÁNSZKY, É. – KONKOLŸ THEGE, B. – STAUDER, A. – KOPP, M. (2006): A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. In: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 7, 3. 247–255.
SUSÁNSZKY, Éva – SZÉKELY, B. András – SZÉKELY, András (2022): A Hungarostudy 2021 felmérés célkitűzései és módszertana. In: Engler Ágnes – Purebl György – Susánszky Éva – Székely András (eds.): Magyar lelkiállapot 2021. Család – egészség – közösség. Hungarostudy 2021 tanulmányok. Budapest, Kopp Mária Intézet a Családokért. 11–18.
SZARKA, Miklós (2013): Lelkipásztor házaspárok kapcsolati konfliktusainak kezelése – Pasztorál-pszichoterápia a gyakorlatban. Budapest, Kálvin Kiadó.
TÖRÖK, Emőke – BIRÓ, Emese (2023a): Gendered Division of Work within Clergy Couples in Hungary. In: Religions. 14, 1. 105.
(2023b): Hungarian Clergywomen’s Careers in the Church. In: Religions. 14. 10. 1311.
THOMA, László (2023): Mit kezdünk a lelkipásztori szerep narcisztikus alaphelyzetével? – Az önértékelés jelentősége a lelkipásztori hivatásban. In: Sárospataki Füzetek. 2023, 1, 57–72.
VARGHA, A. – ZÁBÓ, V. – TÖRÖK, R. – OLÁH, A. (2020): A jóllét és a mentális egészség mérése: a Mentális Egészség Teszt. In: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 21, 3. 281–322.
WAGNER-RAU, U. (2012): Auf der Schwelle – Das Pfarrramt im Prozess kirchlichen Wandels. Stuttgart, Kohlhammer.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 Studia Universitatis Babeș-Bolyai Theologia Reformata Transylvanica
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
